Mindannyian sokszor hallottuk, mennyire fontos is STEM, és azt is, hogy a STEM területeken elhelyezkedők versenyelőnnyel indulnak pályájukon. De vajon mi is az a STEM?
A természettudományos műveltség mély megértést nyújt a körülettünk levő világról és működéséről. Az ilyen irányú nevelés céljainak meghatározásában manapság nagy szerepe van a piaci igényeknek. A munka és az üzlet világában egyre inkább azok a készségek, képességek kapnak kulcsszerepet, amelyek olyan tudást nyújtanak, amelyek könnyen alkalmazhatóak a mindennapokban, fejleszthetőek és újrahasznosíthatóak. Olyan ismeretekre van szükség, amelyek támogatják az önálló tanulást, az innovációt és a döntéshozatalt. Nos, mindezen igényekre a STEM nevelés ad választ.
Egy elsődleges definíciót könnyű felállítani. A STEM egy betűszó, a Science – Technology – Engineering – Mathematics négyesből áll elő, azaz tudomány (klasszikus és mérnöki tudomány egyaránt), technológia és matematika alkotják. A definíciót szabadon értelmezve bármilyen tárgy, ami ezekből származik a STEM oktatás része. Viszont ha kicsit alaposabban megvizsgáljuk, kiderül, hogy a STEM sokkal több mint egy kézenfekvő rövidítés.
A STEM egy integrált megközelítés
Ahhoz, hogy egy ténylegesen STEM megközelítést kaphassunk, a négy diszciplínát együtt kell alkalmazni. Elsődlegesen a STEM terület célja egy olyan oktatási módszer, aminek alkalmazásai- szemben a tisztán akadémiai megközelítéssel – összetetten vannak jelen a való világban . Így például egy matematikus végzettség nem jelenti azt azonnal, hogy valaki a STEM területekben jártas, ahhoz a többi ágazatnak is erősen jelen kell lennie a képzésében.
Természetesen ezzel együtt jár az, hogy az ilyen képzések bizony nagyobb kihívást jelentenek. Ahhoz, hogy mind a négy ágazatban piacképes tudást tudjanak elsajátítani, a diákoknak az izgalmas robotépítés-laborok előtt bizony át kell rágni magukat egy kiadós mennyiségű matematikán és egyéb tudományágon. Sokakat ez élből elriaszt. Ez megmagyarázza azt, miért is van ekkora kereslet azokra, akik sikeresen elvégeztek egy ilyen képzést.
Miért fontos a STEM?
Kevéssé vitatott tény, hogy a technológia fejlődése egy alapvetően jó dolog az emberiség számára. Az orvostudomány, az infrastruktúra körüli technológiai fejlődés, és az ezt összekötő kommunikáció emberek milliárdjainak teszi jobbá mindennapjait.
Érdekesebb lehet tehát azzal foglalkozni, hogy milyen további előnyt nyújthat a STEM területben való elmélyülés. A hangsúly nem kizárólag azon van, hogy mit tanulnak meg a diákok, sokkal inkább azon, hogy hogyan. A STEM nagyon erősen épít a próbálkozásra alapuló, barkácsolós tanulásra. Nem minden válasz lesz elsőre egyértelmű és lesznek feladatok, amik csak kitartó ismételt próbálkozással fognak sikerülni. Nem hiába mondják, hogy Ismétlés a tudás anyja. Éppen ebben rejlik a STEM tudományok szépsége.
A való világban a legritkább esetben lesz az első kipróbált megoldás a végső. A legtöbb esetben iterációk egész sorozata fogja megelőzni a feladat megoldását, hosszú órák (napok, hetek) munkáját igényelve. Cserébe ez a szemléletmód amit elnyerhetünk elkísér egész életünkben. A mintafelismerés, a design thinking és a problémamegoldó készségek amiket egy ilyen képzés átad a lehető legjobb útravaló a jövőre.
STEM már pályakezdés előtt
Régen a STEM területek csak az egyetemi képzéseken, és az utánuk következő munkában voltak jelen. Ennek a szemléletmódnak az alkalmazása újabban kezd lecsordogálni egészen a legfiatalabb generációkig. Természetesen szó sincs arról, hogy általános iskolások torkán próbálnák lenyomni a lineáris algebrát, inkább a megközelítés maga hódít teret. Egyre többször halljuk azt, hogy „robotika szakkörre” vagy „programozó iskolába” járatják a gyerekeket. Tény és való, hogy, a kisgyerekek nagyon fogékonyak az előbb említett barkácsolva tanulásra, szívesen fedezik fel a mechanika játékos alkalmazásait, és elcsodálkoznak saját kis munkájuk eredményén. Egyszóval, a STEM irányzattal való ismerkedés egészen korán elkezdődhet.
Sokszor hallhatjuk, hogy a jövő legkeresettebb munkái a mában még nem is léteznek. Hogyan is lehetne tehát jobban felkészíteni a fiatalokat a jövő kihívásaira, mint a szemléletük és a problémamegoldó készségeiknek fejlesztésével? A jövő problémáit a ma diákjai fogják megoldani, és sosem kezdhetjük túl korán az ő felkészítésüket.
STEM és karrier
Érdemes pár szót ejteni a STEM területeken befutható karrier sokszínű lehetőségeiről is.
A számítástechnika a jelenleg leggyorsabban fejlődő ágazat, egyes becslések szerint a STEM állások 71%-a itt helyezkedik el. Ide tartozik például a szoftverfejlesztői és informatikusi munkakör, de ahogyan egyre szélesebb körökben használjuk a digitális technológiát, bővül a terület is.
A mérnöki- és a természettudományok azok számára lehetnek csábító opciók, akik a klaviatúra helyett a munkapad előtt érzik magukat otthon. Ezek az állások meg tudják adni az oly kielégítő kézzelfogható eredményét a kemény munkának, és ők teszik ki a második legnagyobb szeletét a keresett helyeknek.
Az elméletibb oldalon helyezkednek el az orvosi kutatások és a matematika. Bár kisebb területek mint az előző kettő, mégis sokak számára otthonos lehet, főleg ha az akadémián kívül szeretnének kutatói pozícióban dolgozni.
Természetesen a lista nem teljes, gyakorlatilag bárki aki végigküzdi magát egy ilyen képzésen talál majd kedvére való pozíciót amibe ki tud teljesedni.
A STEM területeken való elindulás elsőre ijesztő lépés lehet, de szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy itt nincs mitől tartani. Az ezredfurdoló sztereotípiái kezdenek megdőlni, és egyre többen merik meglépni, hogy ezt az irányt válasszák. A terület színessége és dinamikus jellege miatt mindenki megtalálja magát benne, aki veszi a bátorságot.
Ha úgy érzed, érdekel a STEM világa, ne habozz, imádni fogod!