3 Design Thinking lecke a Post-it sztoriból

A design thinking manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend az üzleti- és ipari életben, teljesen jogosan. Az általa kínált sajátos világszemlélet és gondolkodásmód sokszor elengedhetetlen eszköz az innovációval járó, eddig ismeretlen problémák leküzdésére.

Ebben a bejegyzésben három, a design thinkingre épülő leckét, tanulságot mutatunk be nektek mindenki kedvenc sárga cetlijének, a Post-it-nek történetéből.

1. design thinking lecke: Nincs rossz próbálkozás

Sokszor azt hisszük, ha egy problémát nem sikerül egy adott próbálkozással megoldanunk, akkor az egy rossz, felesleges próbálkozás volt. Mi sem állhatna messzebb az igazságtól.

A Post-it története éppen egy ilyen „rossz próbálkozásból” indult.

Dr. Spencer Silver éppen egy repülőgépekre célzott ragasztó előállításán kísérletezett, amikor megalkotta a mára világhírűvé vált gyenge, de újrahasználható ragasztót.
Közvetlen céljához ez az eredmény nem vitte közelebb. Ha viszont az eseményt a design thinking szemüvegünkön keresztül nézzük, mindjárt felismerhetjük benne a lehetőséget.

bubble gum 438404 1280

2. design thinking lecke: Oldj meg egy problémát, amiről még nem is tudják hogy létezik

Az innováció kulcsa megoldani a mindennapokban rejtőző miniproblémákat. Sokszor észre sem vesszük, mennyi mindent csinálunk a hétköznapokban, amit esetleg másképp is lehetne. Egy „madártávlat nézet”, egy „új szemüveg” sokszor segítségünkre lehet. Nézzük csak a Post-it történetét.

Silver évekig nem talált megfelelő alkalmazást a „rossz kísérlet” eredményére. Bár sokáig parlagon hevert az ötlet, ő érezte, hogy nagy benne a potenciál, így türelmesen várt.

Eközben egy kollégája, Art Fry minden szerdán bosszankodva ment kórus próbákra. Az adott alkalmon gyakorolandó énekeket mindig kis papírfecnikkel jelölte meg a könyvében, amik állandóan kicsúsztak és elvesztek, megnehezítve a dolgát. Szüksége volt hát egy olyan könyvjelzőre, ami nem csúszik el, de nem ragad annyira a könyvhöz, hogy kárt tegyen benne.

design thinking

Innentől, ahogy mondani szokás, a többi már történelem.
Elkezdtek közösen dolgozni egy termék kifejlesztésén, először mint könyvjelző, ám hamar rájöttek, hogy sokkal több lehet a kis cetlikben. Elkezdtek próbálkozni különböző felhasználásokkal, az egész irodát használva, mint kísérleti helyszín.

Üzeneteket hagytak egymásnak és más kollégáknak post-itek segítségével, ami hamar felkeltette az egész iroda érdeklődését.

Itt egy újabb design thinking elvet figyelhetünk meg: gyorsan prototípust alkottak, hogy kipróbálják az ötletüket. Ha véletlen egy olyan irányba indultak volna, ami nem válik be, időben észbe kapnak, és másik irányba folytatják a kutatást. Nem várják meg, hogy a piacra dobáskor derüljön ki az érdektelenség. Ilyen kreatív sprintekkel nagyban meg tudták gyorsítani a fejlesztési folyamatot.

Miután egy kiterjedt piackutatás azt mutatta, hogy ténylegesen létezik a vásárlói igény, a terméket piacra dobták és a siker elsöprő volt.

A post-it gyakorlatilag önálló életre kelt. Ahogyan egyre többen jutottak hozzá, egyre több felhasználási területen került előtérbe. A marketing teher is lekerült a feltalálók válláról, hiszen a fogyasztóik minden alkalommal, amikor valakinek egy post-it üzenetet hagytak, tudtukon kívül is reklámozták a terméket.

3. design thinking lecke: Mindig azt használd, ami kéznél van

Mára ikonikussá vált a kanárisárga színű kis cetli, de nem sokan tudják, hogy ez nem egy előre eltervezett marketingfogás volt, sokkal inkább egy érdekes véletlen.

A cetlik gyártásához nagy mennyiségű papírra volt szükség. A szomszédban viszont pont üzemelt egy labor, ahol szívesen szabadultak meg nagy mennyiségű, számukra már használhatatlanul kicsi méretű papírfecniktől.
Kanárisárga papírfecniktől.

daria nepriakhina zoCDWPuiRuA unsplash 1

Így kapta meg a post-it a mára mindenhol ismert színét. Feltalálóink tudtukon kívül az egyik legnagyobb előnyükre itt tettek szert, ugyanis a színnek hála mindenhol felismerték cetlijeiket.

Gondoljunk csak bele, már csak a színt meglátva azonnal a post-it ugrik be. Ezt a hatást egy sima fehér cetli biztosan nem tudta volna elérni, bármilyen logikusnak is hangzik. Néha megéri lecserélni az első, jól megszokott benyomást valami újra, szokatlanra, mert mint láthatjuk, csodás dolgok születhetnek belőle.


A három leckét, amit a post-it megtanított nekünk az élet sok más területén is alkalmazhatjuk. Az itt bemutatott elvek alkalmazásához nem kell vegyésznek, sőt még csak feltalálónak sem lennünk.

Elég, ha van előttünk egy probléma, amit meg akarunk oldani.