Design thinking egy FLL kihívásban

A design thinking az innováció elengedhetetlen eszköze. Mára nem is kérdés, minden innovatív csapat eszköztárában jelen kell lennie az ott alkalmazott technikáknak. Ritkábban merül viszont fel, hogy gyerekeket vezessünk be a design thinking izgalmas világába.

A First Lego League (FLL) kihívása nagyszerű lehetőség diákoknak, fiataloknak arra, hogy a jövő gyakorlatában megújult szemléletmóddal – a design thinking eszközeivel közelíthessék meg a felmerülő problémákat és kreatívan oldhassák meg azokat.

Projektmenedzsment és First Lego League – hogyan függ össze a kettő?

Az Association for Project Management, egy ezzel foglalkozó egyesület oldalán az alábbi olvasható:

Alapjaiban a projektmenedzsment emberekről szól, akik célokat érnek el.

Az FLL verseny pontosan ezt valósítja meg. Egy robot tervezéssel és vezérléssel kapcsolatos projektről beszélünk, amely diákcsapatokat olyan kihívások elé állít, ahol a feladat valós, tervezést igényel, mérföldköveket kell meglépni és a közös cél elérhető. A diákok egy valós projekt részeseivé válnak, ahol felelősséget kell vállalni, együttműködni, közösen ötletelni és a célt megvalósítani. Mi is lenne ennél motiválóbb eszköz kamaszkorban?

design thinking

A fiatalok egy hosszabb időtávot átívelő feladatba vágják a fejszéjüket, így nem szabad elhanyagolni a szükséges tervezési lépéseket. A kihívás a projektet eleve részekre osztja számukra, így az elérendő mérföldkövek is adottak. Itt játékosan tanulhatnak bele egy valódi projekt működésébe, az emberi tényező fontosságába, a kiszámíthatatlanságba és a sikerélményekbe.

Természetesen itt is bele kell helyezkedniük a nekik megfelelő szerepekbe, valamint maguk és társaik munkájának minőségét is értékelniük kell. Szükségük van első sorban önismeretre és együttműködési hajlamra, majd saját képességeiknek, készségeiknek és erősségeiknek megfelelően lehető legjobban hozzájárulni a közös munkához a közös cél megvalósítása érdekében. Meg kell találni a legjobb eszközöket, forrásokat a feladathoz, sokszor út közben korrigálva.

Hogyan valósul meg a Design Thinking az FLL projektben?

A kihívások mindig tudnak újat mutatni a problémafelvetésükben. Való világból kiragadott, létező problémákat közelítenek meg olyan szemszögből, ahonnan a célkorosztály is könnyedén tudja kezelni. A Thrash Trek kihívásban a problémafelvetés az volt, hogy keressenek egy olyan hulladékfajtát, aminek a feldolgozása mögött innovatív lehetőségek rejlenek, majd keressenek olyan alternatívákat, amelyek jó megoldások lehetnek egyéb globális problémákra.

Pojektjében csapatunk a hajat választotta, mint hulladék. Nagyon sok keletkezik belőle folyamatosan, és sokan nem gondolunk arra, hogy milyen nagyszerűen lehet újrahasznosítani, inkább csak a hulladékégetők martalékává válik. Kis csapatunk ebben meg is látta a fantáziát.

woman 2593366 1920

Hosszas kutatómunka után sok izgalmas következtetésre jutottak. A hajat nagyon sokféleképpen lehetne újrahasználni!

Először is, a 16 százaléka nitrogén, így nagyon jó talajtápot lehetne készíteni belőle. Továbbá nagyon jó szigetelő, ahogyan ezt minden hosszú hajjal rendelkező ember megtanulja nyáron, így ebben az irányban is érdemes lehet tapogatózni. Értékes aminosavakat tartalmaz, és nem utolsó sorban az olajszívó hatásfoka nagyon magas, így például olajkiömlések esetén tudna jó szolgálatot tenni.

Talán kezdjük érezni, milyen egészen példátlan gyermeki kreativitásra tapintott rá az FLL, amikor ennek a korosztálynak adta kezébe ezeket a problémákat.

Prezentációs készségek

Már az ókor világhírű rétorai megmutatták nekünk mennyire fontos egy megkapó, hatásos beszéd. A legjobb beszédek szerzőinek hatalma vetekedett a katonai generálisokéval, nem véletlenül. Az ötleteink átadása a világnak egy legalább annyira fontos, mint maga az ötlet. Az ókor gigászi arénái az idők során átadták a helyüket tárgyalótermeknek, a hallgatóságban a gladiátorokat kollégák váltották fel. Oly sok változáson át a lényeg megmaradt, egy jó előadó sikere elkerülhetetlen.

A verseny alkalmával kis csapatunknak a projekt kidolgozása után elő is kell adniuk azt élőben egy zsűrinek (és a többi résztvevőnek). A prezentáció tartalmi követelményekkel rendelkezik, amiket pontoznak, és minden csapattagnak szerepelnie kell úgy, hogy nem vehetnek igénybe felnőtt segítséget. Igen, van benne lámpaláz és izgalom, de van a végén öröm és elégedettség. A befektetett munka eredményes volt – és nem csupán rövid távon, de hosszú távon is learatják ezek a gyerekek ennek a munkának a gyümölcsét.

matthew osborn wMRIcT86SWU unsplash

A hatásos előadás sokak szerint a legfontosabb készség amit fiataloknak el kell sajátítaniuk. Bármerre is sodor az élet, bármilyen területen is fogunk végül elhelyezkedni, a jó kommunikáció, az értelmesen átadott információ, egy szóban a jó prezentációs készség elengedhetetlen.

Míg maga a prezentáció gyakran egy szükséges rosszként van számon tartva , addig az FLL kihívásával ez gyorsan szórakozássá válik. Gondoljunk csak bele, temérdek munka és ötletelés után tizenévesként egy olyan komoly design thinking stílusú megoldással állunk elő, amely megoldás a saját munkánk végterméke, amely akár használható és egy vállalkozás alapjaként is szolgálhat, amit végre megoszthatunk a világgal. A közönség – a zsűri pedig kíváncsian és nagy befogadással figyel bennünket… Nagy dolog! Ily módon megvalósított célok bemutatásával maga a prezentáció is élvezetesebb, az élmény pozitív, tanulásban pedig óriási előrelépés.

Összefoglaló

Láthattuk hát, milyen sokrétű feladatot állít diákcsapatok elé egy FLL kihívás. Belekóstolhatnak a projektmenedzsment szerteágazó világába, kipróbálhatják magukat a design thinking mezején, és azt is, hogy milyen érzés ott állni az áhítattal figyelő hallgatóság előtt. Tanulságképpen: sose becsüljük alá a gyermeki kreativitást! Éljünk innovatív szemlélettel, tegyük magunkévá az élethosszig tartó tanulás elvét és alkalmazzuk is ott, ahol csak lehet!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük